A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen terveztem ezt a csészepárt. A feladat egy mesterségesen létrehozott személy számára olyan tárgy megalkotása volt, mely illik a személyiségéhez és problémáihoz. Az én perszónám a kívülállók szemében sikeres, erős nő volt, aki azonban komoly problémákkal küzdött az emberi kapcsolatok kialakításában. A csészepár szokatlan formája megragadja a figyelmet és beszélgetésre késztet. Elegendő időt hagy a párbeszédre, de nem kényszerít kínosan hosszú diskurzusra. Nem engedi, hogy a partnerek eltávolodjanak egymástól, hisz a csészepár önmagában, a talpzat nélkül nem áll meg. A kerámia keménysége és a fa finom, organikus erezete harmonizál egymással. A tartóelem kemény, éles, vágott formái ellensúlyozzák a csésze lágy formáját. Az anyagokban, formákban megjelenő ellentétek finoman kiegyensúlyozzák egymást, harmóniát teremtenek.